Ha nem találnánk a törvényben pontos választ…

Miként konkretizálják a Munka Törvénykönyve általános magatartási követelményei a munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat?

Számos esetben nem a Munka Törvénykönyve [Mt.] egyes rendelkezései adnak választ egyes munkajogi problémák megoldására. A megfejtést az Mt. „4. Általános magatartási követelmények” cím alatt szabályozott elvi rendelkezései között találjuk. 

Az előadás tartalmából

1. Mit jelent az „adott helyzetben elvárható” eljárás követelménye?

Az elvárhatóság objektív fogalom, a társadalmilag elvárható magatartást jelenti. A törvényszöveg-ben az „általában” kitétel azt jelenti, hogy a törvény nem egyéni adottságok alapján írja elő a normát, hanem ún. objektív zsinórmértéket alkalmaz. Az „adott helyzetben” kitétel pedig azt jelenti, hogy a törvény egyediesíti is a társadalmi mércét. Az „adott helyzetben általában elvárhatóság” nem abszolút zsinórmérték, minden egyes helyzetben vizsgálandó a társadalmilag elvárható magatartás tipizált megléte.

2. A felróhatóság tilalma - Mi a jogkövetkezménye, ha mindkét fél felróhatóan jár el?

A másik fél felróható magatartására történő hivatkozásra példaként hozhatjuk a kármegosztást. A felróhatóság fokának a kármegosztás arányában van jelentősége. A munkaadói kárfelelősség körében az Mt. 167. § (2) bekezdése megállapítja: nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

3. A jóhiszeműség és a tisztesség kritériumai

E két elv azt jelenti, hogy a jog gyakorlása, illetve a kötelezettség teljesítése során tekintettel kell lenni a másik fél érdekére. A jog nem önkényesen, hanem a másik félre is kellő tekintettel gyakorolható, illetve ennek megfelelően kell a kötelezettséget teljesíteni, ebből következően a félnek a kölcsönös érdekeket méltányos tiszteletben tartva olyan magatartást kell tanúsítania, hogy azzal a másiknak indokolatlan hátrányt ne okozzon.

4. Mit követel meg az együttműködés kötelezettsége?

Az együttműködési kötelezettség a tartós, bizalmi jellegű jogviszonyoknak, így a munkaviszonynak is sajátossága. Az együttműködési kötelesség általános magatartási követelmény, megsértése minden esetben konkrét jogsértésben valósul meg. E kötelezettség gyakran mint közlési, azaz tájékoztatási, illetve értesítési kötelezettség jelenik meg.

5. A méltányos mérlegelés követelménye

A méltányos mérlegelés általános magatartási követelménye a munkáltatói magatartás kettős korlátozásához vezet. Egyrészt meg kell felelnie a döntésre vonatkozó konkrét szabálynak, másrészt a munkáltató eljárásának korlátja a méltányosság követelménye.

6. Mi a joggal való visszaélés fogalma? Miként határoljuk el az egyenlő bánásmód sérelmétől? Melyek a bizonyítási teher szabályai?

A joggal való visszaélés „kifelé”, a külvilág számára törvényesnek tűnik, a háttérben álló valós jog-gyakorlói szándék ugyanakkor a törvény rendeltetésével össze nem férő, jogellenes cél elérésre irányul. De ha az alkalmazott magatartása vált ki valamilyen intézkedést a munkáltató részéről, az joggal való visszaélésnek minősül, nem pedig hátrányos megkülönböztetésnek.

7. A munkáltató jogos gazdasági érdekének tiszteletben tartása - Mennyiben korlátozza a munkaviszony a vállalkozás szabadságát?

A szabály elsősorban a munkavállalótól valamely magatartástól való tartózkodást kíván meg. Ez nem feltétlenül csak azt jelenti, hogy a munkavállaló ne dolgozzon a konkurencia számára, hanem a munkavégzés jellegéből következően az is elképzelhető, hogy a munkaviszonyon kívüli egyéb munkavégzés önmagában is sértheti a munkáltató jogos gazdasági érdekét.

8. Hogyan ne viselkedjünk munkaidőn kívül?

A munkaviszony tartós, bizalmi kapcsolat, amelyben a felek egymás irányában tanúsított magatartása nem korlátozódik csak a munkaviszonyból származó jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítésének idejére, hanem – ugyan korlátozottan – érinti a munkavállaló munkaidején kívüli magatartását, másképpen fogalmazva, magánéletét.

9. A munkavállalói véleménynyilvánítás korlátai - Menyiben kérhető számon a facebookon törtrénő megjelenés?

Nem korlátlan a munkavállalói szabadság a közösségi oldalaklon való megjelenés esetén sem. Összességében a munkáltató alappal szankcionálja a nem tolerálható véleményt, ami sértő, durva, trágár hangnemben jelenik meg. E körbe tartoznak a szélsőséges megnyilvánulások is, a címzettek elsősorban a munkaadó, a kollégák és bizonyos csoportok (pl. kisebbségek). A vélemény megfogalmazása és mások közléseinek lájkolása mellett – mint a munkaidőn kívüli magatartás – ugyancsak számon kérhető lehet a munkavállaló posztolása saját közösségi oldalán. Részletes törvényi szabályozás hiányában számos munkáltató szabályzatban állapítja meg a közösségi médiában történő megjelenés korlátait.

10. És a munkáltatói jogos gazdasági érdekei védelmének témájában fellapozunk egy másik törvényt az üzleti titokkal és a know-how-al kapcsolatban